Baja ismertető, turisztikai információk Bajáról, bajai képek, galéria | Baja.ÚtiSúgó.hu


Baja

ismertető, Bajai képek, galéria



Adventi wellness hétvégék

Adventi vásárok forralt borral, ingyenes tea és kávé aprósüteményekkel, délutáni mézeskalács sütés, fáklyás séta, forralt bor és fűszeres meglepetés, késő esti fürdőzés
7 568 Ft/fő/éj-től...

Disznótoros hétvégék szállással

Hagyományos falusi disznóvágás, korlátlan pálinka és forralt bor fogyasztással...
1 2 3
 

Baja

Baja Magyarország déli részén, a Duna bal partján fekszik. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai kistérség központja, lakossága 38 ezer fő. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.


Csodálatos természeti kincsekkel megáldott város, amely különleges vonzerővel bír. A Duna és mellékága, a Sugovica a vízi sportok, kirándulások, horgászat kedvelőit csábítja ide. A bajai halászlét és a környék borait évről évre sok ezren kóstolják meg a halfőző fesztiválon és a vendéglőkben. Mintegy negyven műemlék- és városképi jelentőségű épület található a városban. A negyvenezer lakosú város évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek otthona. Ezt a sokszínűséget a bajai épületek, hagyományok mindig is őrizni fogják.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja egyedülálló főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe ez a négylevelű lóhere alakban kövezett tér. A Szentháromság tér közepén áll Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke, a Szentháromság szobor.

A Sugovicára néző reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. Ami Budapestnek a Váci utca, az Baja számára a Szentháromság térről nyíló Sétáló utca, hivatalos nevén Eötvös utca. A Belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) Bezerédy Gyula által 1894-ben alkotott egészalakos bronz szobra. A tér kedves színfoltja a minden évszakban itt lévő virágóra.

A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban. A Városháza mögött áll a Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A bajai származású, szülővárosába dúsgazdagon hazatérő selyemgyáros, műgyűjtő, Déri Frigyes nevét viseli egy szép sétakert. Hatalmas gesztenyefák díszítik a Déri-kert melletti Rókus utcát, melynek elején a temetőt és annak kápolnáját érdemes megtekinteni. E kápolnánál találjuk ugyanis a neves, bajai születésű hadvezér, az első magyar hadügyminiszter, Mészáros Lázár sírját.

A vasútállomás gyönyörű kertje köszönti a vonattal Bajára érkezőket. A régi, óriási platánfák között iskola és játszótér található. A város egyik kedves jelképe a bajai születésű - szabólegényből lett világutazó - Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja.

Az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ a város legszebb műemlék épületében az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában és a mellette lévő egykori zsidó szeretetotthonban működik. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt Görögkeleti Plébániatemplom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

A fennmaradt másik görögkeleti szerb templom - helyi szóhasználatban Kis Szerb Templom - 1972-tól a város tulajdona.A Boldogasszony Görögkeleti Plébániatemplomot Gyümölcsoltó 1973-ban felújították, ma kamaraterem.

A legismertebb magyar költőről kapta nevét a Petőfi-sziget, amelyet a Sugovica folyón átívelő híd köt össze közvetlenül a belvárossal. A folyópart mellett kiépített sétányon, gyönyörű környezetben járhatjuk végig a szigetet. A magyar Honfoglalás ezerszázadik, egyben Baja várossá nyilvánításának háromszázadik évfordulóján, a piac mellett emelték az Árpád-kutat.

A Halászparton, a Sugovica folyó hídjának lábától induló vendéglők sora a fiatalok társasági életének központja. Itt található a Yacht kikötő és egy kiépített sétány, amin végigsétálva eljuthatunk a Duna és Sugovica találkozásához. A Duna-parton, a Sugovica torkolatánál áll a város szülöttének emlékét őrző Türr István Emlékmű, amelyből szép kilátás nyílik a déli összekötő hídra és hajóútra, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci részére.

GASZTRONÓMIA


A bajaiak Európa halevő rekorderei az évi 6,6 kilogrammos egy főre jutó mennyiséggel. Baja városa 1996-ban ünnepelte várossá nyilvánításának 300. évfordulóját. Ez alkalomból a város főterén 463 bográcsban főtt azonos recept alapján a híres bajai halászlé.

A főzéshez 3 tonna halat, 300 darab vöröshagymát, 150 kilogramm paprikát és 4000 liter vizet használtak, az ínyencséget 6000 vendég fogyasztotta el. A legidősebb halfőző 76 éves, a legfiatalabb 12 éves volt. A rendezvényt 1996 óta minden évben megtartják.

A bajai halászlé receptje
A bajai halászlé készítéséhez végy egy nagy kanál jókedvet, egy csipet humort és nagy adag lelket. Ha ezek a hozzávalók megvannak, nekiláthatsz a főzésnek!

JELLEMZŐ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


  • Bácskai Hurka- és Kolbászfesztivál

  • Bajai Sziporka Vásár

  • Szent György Napi Vigasságok

  • Gasztroudvar - Bajai Ízes Hétvégék

  • Szent Antal Napi Sokadalom, Nemzetiségi, Népművészeti és Gasztronómiai Fesztivál
  • Bajai Utcazenész Fesztivál
  • Bajai Halfőző Fesztivál

  • Kóser Fesztivál

  • Bajai Újbor Fesztivál

  • Bácskai Mézes Napok


  • TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KÖRNYÉKBELI LÁTNIVALÓK


    Életre szóló rajongás fűzi Baja városához azt, aki szereti a vizet, a napfényt, és a mozgást. A várost körülölelő folyók, a Duna és mellékágai a hűsítő, nyári fürdőzések, romantikus kirándulások, vízi sportok lehetőségét adja.

    A város két ásványvíz-jellegű kútja, valamint a Baja közelében található két gyógyvizes fürdő (Nagybaracska, Dávod - Püspökpuszta) jótékony hatását kínálja. Gemenc, a jórészt erdővel borított gyönyörű ártér védett állatoknak ad otthont, amelyeket meglesni páratlan élmény kirándulásaink során. A bajai ember olyan harmóniában élhet együtt a természettel, amely ma már kevés városlakónak adatik meg.

    Európában kevés helyen található ilyen dunai táj, mint Baján. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjai, holtágai és zátonyai, valamint az ártéri erdők különleges látványa olyan atmoszférát teremt, mely minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág.

    Pörböly, „Gemenc kapuja” – az ártéri erdő szélén, két régió határán található. Közúton, vagy vasúton egyaránt jól elérhető – Bajától csupán 7 km-re van. Innen indul az ártéri rengetegbe a közkedvelt Gemenci Erdei Vasút. Gemenci Állami Erdei Vasút nyomvonala jellemzően a Duna holtágai mellett kanyarog, látványos erdőrészleteket, réteket, vadföldeket érint az egész pálya mentén.

    Hercegszántótól nem messze található a Gemenc Erdő- és Vadgazdaság tulajdonában lévő Karapancsai majorság, melyet a Karapancsai erdőtömb ölel körbe.

    ParkerdőkSötétvölgyi parkerdő, Cserta parti parkerdő, Tüskeerdei parkerdő, Budzsak-Hódunai parkerdő, Szilágyfoki parkerdő.

    Tanösvények
    Malomtelelői tanösvény, Vajas-toroki tanösvény, Nyéki Holt-Duna tanösvény, Bárányfoki tanösvény, Kadia tanösvény.

    VÁROSTÖRTÉNET


    Baja történetének kezdetei a távoli múltban kereshetők, hiszen már az őskorban lakott hely volt. Ősidők óta vonzották az embereket a Duna bal partján elterülő gazdag legelők és a vizeket övező erdők. Ez a környék mindig megélhetést biztosított a megtelepedő emberek számára.

    Kedvező földraji helyzete miatt a terület, a vaskort kivéve, úgyszólván folyamatosan lakott volt. A honfoglalás után rövidesen fontos átkelőhellyé vált. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt nagy kikötővel, több száz házzal, mecsettel, fürdővel. A 18-19. században az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjaként Baja gyors fejlődésnek indult, és a környék gazdasági, valamint kulturális központjává nőtt.

    A legrégibb időket őskori (neolitikum, bronzkor) és népvándorlás kori (szarmata népek) leletek tanúsítják. A VI. században avarok nyomultak a területre. Őket követték honfoglaló őseink, akiket vonzott a vízben, halban, vadban, legelőben gazdag vidék.

    Baja első okleveles említése – jó évszázaddal a tatárjárás után – 1323-ból származik (Zichy Okmánytár). Első ismert birtokosa a Bajai család. 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

    A város a török hódoltság alatt a bajai nahije központja. A török adóösszeírás szerint a XVI. század végén 18-22 adózó ház volt a városban. A középkori település a török idők végére elnéptelenedett, s csak jóval később, a XVII. században ideköltözött nagyobb számú horvát (bunyevác, sokac) és szerb, valamint a XVIII. században érkezett német ajkú (sváb) népcsoport népesítette be.

    Baja-Buda visszavétele – 1686 után szabadult fel a török uralom alól, és a kincstáré lett a település. A folytatódó felszabadító harcokban a Duna-menti településnek fontos szerepe volt (császári seregek gyülekezőhelye, raktárak), s ezért I. Lipót császár 1696. december 24-én – méltányolva a hozzá folyamodó bajai delegáció kérését – szabadalmazott, kamarai mezővárossá nyilvánította. A császár által a város részére adományozott szabadalmakat 1714-ben III. Károly megerősítette. Ezt követően újra földesúri tulajdonba került a város (Czobor, majd Grassalkovich családok). Utolsó földesurától, Zichy Ferraris Félixtől 1862-ben váltotta meg magát.

    A XVIII-XIX. század a város igazi aránykor, a kereskedelem fellendülésének időszaka. Az 1800-as években a vízi szállítás és kereskedelem fejlődése révén polgárosodott iskolaváros, közigazgatási, szellemi és kulturális központ lett. Jogállásában is kedvező fordulat történt, 1873-tól törvényhatósági joggal felruházott várossá vált.

    Baja az I. világháborút és a szerb megszállást követően, 1921-től 1941-ig Bács-Bodrog vármegye székhelye. Jogállását a II. világháború után visszakapta, majd az új közigazgatási határok kijelölésekor – Bács-Kiskun megye létrehozásával – 1950-ben veszítette el. Ezt követően közigazgatási szerepét tekintve járási-térségi, gazdasági, kulturális, oktatási, közigazgatási központ.

    1990-től Baja Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

    Települések Baja közvetlen közelében

    Települések Baja környékén

    

    Bajai programok

    

    Szállások Baján

    

    és környékén

    
    Telefon: (+36) 1 255 2200
    hétfő-péntek 8-16 óráig
    E-mail: info@utisugo.hu