Baja ismertető, turisztikai információk Bajáról, bajai képek, galéria | Baja.ÚtiSúgó.hu


Baja

ismertető, Bajai képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

Pótszilveszter szállások

Ha lemaradtál a szilveszteri buliról vagy megismételnéd itt megteheted ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel >>
1 2 3 4


Baja

Baja Magyarország déli részén, a Duna bal partján fekszik. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai kistérség központja, lakossága 38 ezer fő. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.


Csodálatos természeti kincsekkel megáldott város, amely különleges vonzerővel bír. A Duna és mellékága, a Sugovica a vízi sportok, kirándulások, horgászat kedvelőit csábítja ide. A bajai halászlét és a környék borait évről évre sok ezren kóstolják meg a halfőző fesztiválon és a vendéglőkben. Mintegy negyven műemlék- és városképi jelentőségű épület található a városban. A negyvenezer lakosú város évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiségek otthona. Ezt a sokszínűséget a bajai épületek, hagyományok mindig is őrizni fogják.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK


A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja egyedülálló főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe ez a négylevelű lóhere alakban kövezett tér. A Szentháromság tér közepén áll Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke, a Szentháromság szobor.

A Sugovicára néző reneszánsz olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai Városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. Ami Budapestnek a Váci utca, az Baja számára a Szentháromság térről nyíló Sétáló utca, hivatalos nevén Eötvös utca. A Belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) Bezerédy Gyula által 1894-ben alkotott egészalakos bronz szobra. A tér kedves színfoltja a minden évszakban itt lévő virágóra.

A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban. A Városháza mögött áll a Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.

A bajai származású, szülővárosába dúsgazdagon hazatérő selyemgyáros, műgyűjtő, Déri Frigyes nevét viseli egy szép sétakert. Hatalmas gesztenyefák díszítik a Déri-kert melletti Rókus utcát, melynek elején a temetőt és annak kápolnáját érdemes megtekinteni. E kápolnánál találjuk ugyanis a neves, bajai születésű hadvezér, az első magyar hadügyminiszter, Mészáros Lázár sírját.

A vasútállomás gyönyörű kertje köszönti a vonattal Bajára érkezőket. A régi, óriási platánfák között iskola és játszótér található. A város egyik kedves jelképe a bajai születésű - szabólegényből lett világutazó - Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja.

Az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ a város legszebb műemlék épületében az 1845-ben épült késő klasszicista zsinagógában és a mellette lévő egykori zsidó szeretetotthonban működik. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt Görögkeleti Plébániatemplom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi.

A fennmaradt másik görögkeleti szerb templom - helyi szóhasználatban Kis Szerb Templom - 1972-tól a város tulajdona.A Boldogasszony Görögkeleti Plébániatemplomot Gyümölcsoltó 1973-ban felújították, ma kamaraterem.

A legismertebb magyar költőről kapta nevét a Petőfi-sziget, amelyet a Sugovica folyón átívelő híd köt össze közvetlenül a belvárossal. A folyópart mellett kiépített sétányon, gyönyörű környezetben járhatjuk végig a szigetet. A magyar Honfoglalás ezerszázadik, egyben Baja várossá nyilvánításának háromszázadik évfordulóján, a piac mellett emelték az Árpád-kutat.

A Halászparton, a Sugovica folyó hídjának lábától induló vendéglők sora a fiatalok társasági életének központja. Itt található a Yacht kikötő és egy kiépített sétány, amin végigsétálva eljuthatunk a Duna és Sugovica találkozásához. A Duna-parton, a Sugovica torkolatánál áll a város szülöttének emlékét őrző Türr István Emlékmű, amelyből szép kilátás nyílik a déli összekötő hídra és hajóútra, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci részére.

GASZTRONÓMIA


A bajaiak Európa halevő rekorderei az évi 6,6 kilogrammos egy főre jutó mennyiséggel. Baja városa 1996-ban ünnepelte várossá nyilvánításának 300. évfordulóját. Ez alkalomból a város főterén 463 bográcsban főtt azonos recept alapján a híres bajai halászlé.

A főzéshez 3 tonna halat, 300 darab vöröshagymát, 150 kilogramm paprikát és 4000 liter vizet használtak, az ínyencséget 6000 vendég fogyasztotta el. A legidősebb halfőző 76 éves, a legfiatalabb 12 éves volt. A rendezvényt 1996 óta minden évben megtartják.

A bajai halászlé receptje
A bajai halászlé készítéséhez végy egy nagy kanál jókedvet, egy csipet humort és nagy adag lelket. Ha ezek a hozzávalók megvannak, nekiláthatsz a főzésnek!

JELLEMZŐ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


  • Bácskai Hurka- és Kolbászfesztivál

  • Bajai Sziporka Vásár

  • Szent György Napi Vigasságok

  • Gasztroudvar - Bajai Ízes Hétvégék

  • Szent Antal Napi Sokadalom, Nemzetiségi, Népművészeti és Gasztronómiai Fesztivál
  • Bajai Utcazenész Fesztivál
  • Bajai Halfőző Fesztivál

  • Kóser Fesztivál

  • Bajai Újbor Fesztivál

  • Bácskai Mézes Napok


  • TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, KÖRNYÉKBELI LÁTNIVALÓK


    Életre szóló rajongás fűzi Baja városához azt, aki szereti a vizet, a napfényt, és a mozgást. A várost körülölelő folyók, a Duna és mellékágai a hűsítő, nyári fürdőzések, romantikus kirándulások, vízi sportok lehetőségét adja.

    A város két ásványvíz-jellegű kútja, valamint a Baja közelében található két gyógyvizes fürdő (Nagybaracska, Dávod - Püspökpuszta) jótékony hatását kínálja. Gemenc, a jórészt erdővel borított gyönyörű ártér védett állatoknak ad otthont, amelyeket meglesni páratlan élmény kirándulásaink során. A bajai ember olyan harmóniában élhet együtt a természettel, amely ma már kevés városlakónak adatik meg.

    Európában kevés helyen található ilyen dunai táj, mint Baján. A Duna és a Sugovica árnyas vízpartjai, holtágai és zátonyai, valamint az ártéri erdők különleges látványa olyan atmoszférát teremt, mely minden természetkedvelőt magával ragad. Az élményt csak tetézi a ligeterdőkben fellelhető egyedi növény- és állatvilág.

    Pörböly, „Gemenc kapuja” – az ártéri erdő szélén, két régió határán található. Közúton, vagy vasúton egyaránt jól elérhető – Bajától csupán 7 km-re van. Innen indul az ártéri rengetegbe a közkedvelt Gemenci Erdei Vasút. Gemenci Állami Erdei Vasút nyomvonala jellemzően a Duna holtágai mellett kanyarog, látványos erdőrészleteket, réteket, vadföldeket érint az egész pálya mentén.

    Hercegszántótól nem messze található a Gemenc Erdő- és Vadgazdaság tulajdonában lévő Karapancsai majorság, melyet a Karapancsai erdőtömb ölel körbe.

    ParkerdőkSötétvölgyi parkerdő, Cserta parti parkerdő, Tüskeerdei parkerdő, Budzsak-Hódunai parkerdő, Szilágyfoki parkerdő.

    Tanösvények
    Malomtelelői tanösvény, Vajas-toroki tanösvény, Nyéki Holt-Duna tanösvény, Bárányfoki tanösvény, Kadia tanösvény.

    VÁROSTÖRTÉNET


    Baja történetének kezdetei a távoli múltban kereshetők, hiszen már az őskorban lakott hely volt. Ősidők óta vonzották az embereket a Duna bal partján elterülő gazdag legelők és a vizeket övező erdők. Ez a környék mindig megélhetést biztosított a megtelepedő emberek számára.

    Kedvező földraji helyzete miatt a terület, a vaskort kivéve, úgyszólván folyamatosan lakott volt. A honfoglalás után rövidesen fontos átkelőhellyé vált. A török uralom alatt jelentős erődítmény volt nagy kikötővel, több száz házzal, mecsettel, fürdővel. A 18-19. században az Alföld egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjaként Baja gyors fejlődésnek indult, és a környék gazdasági, valamint kulturális központjává nőtt.

    A legrégibb időket őskori (neolitikum, bronzkor) és népvándorlás kori (szarmata népek) leletek tanúsítják. A VI. században avarok nyomultak a területre. Őket követték honfoglaló őseink, akiket vonzott a vízben, halban, vadban, legelőben gazdag vidék.

    Baja első okleveles említése – jó évszázaddal a tatárjárás után – 1323-ból származik (Zichy Okmánytár). Első ismert birtokosa a Bajai család. 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

    A város a török hódoltság alatt a bajai nahije központja. A török adóösszeírás szerint a XVI. század végén 18-22 adózó ház volt a városban. A középkori település a török idők végére elnéptelenedett, s csak jóval később, a XVII. században ideköltözött nagyobb számú horvát (bunyevác, sokac) és szerb, valamint a XVIII. században érkezett német ajkú (sváb) népcsoport népesítette be.

    Baja-Buda visszavétele – 1686 után szabadult fel a török uralom alól, és a kincstáré lett a település. A folytatódó felszabadító harcokban a Duna-menti településnek fontos szerepe volt (császári seregek gyülekezőhelye, raktárak), s ezért I. Lipót császár 1696. december 24-én – méltányolva a hozzá folyamodó bajai delegáció kérését – szabadalmazott, kamarai mezővárossá nyilvánította. A császár által a város részére adományozott szabadalmakat 1714-ben III. Károly megerősítette. Ezt követően újra földesúri tulajdonba került a város (Czobor, majd Grassalkovich családok). Utolsó földesurától, Zichy Ferraris Félixtől 1862-ben váltotta meg magát.

    A XVIII-XIX. század a város igazi aránykor, a kereskedelem fellendülésének időszaka. Az 1800-as években a vízi szállítás és kereskedelem fejlődése révén polgárosodott iskolaváros, közigazgatási, szellemi és kulturális központ lett. Jogállásában is kedvező fordulat történt, 1873-tól törvényhatósági joggal felruházott várossá vált.

    Baja az I. világháborút és a szerb megszállást követően, 1921-től 1941-ig Bács-Bodrog vármegye székhelye. Jogállását a II. világháború után visszakapta, majd az új közigazgatási határok kijelölésekor – Bács-Kiskun megye létrehozásával – 1950-ben veszítette el. Ezt követően közigazgatási szerepét tekintve járási-térségi, gazdasági, kulturális, oktatási, közigazgatási központ.

    1990-től Baja Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

    Települések Baja közvetlen közelében

    Települések Baja környékén

    

    Akciós ajánlatok feltöltés alatt!

    Telefon: (+36) 1 255 2200
    hétfő-péntek 9-17 óráig
    E-mail: info@utisugo.hu